itt és most

Pár napja láttam egy videót, amelyben keresztyénektől, mormonoktól és nem hívőktől kérdezték meg, hogy mi a legfontosabb az életükben. A videó lényege, hogy megmutassa, hogy amíg a mormonok (és a nem hívők is) valamennyien a családot említik első helyen, addig a keresztyének szinte mindnyájan Jézust és az Istennel való kapcsolatukat.[1] Elgondolkodtam, hogy természetesen én is az utóbbit szeretném válaszolni, ha valaki megkérdezné tőlem. Hiszen tudom, hogy a Vele való kapcsolat az, ami igazán számít. Minden apró dolog, amikről a mindennapjaink szólnak, elmúlnak, vagy nagyon hamar elvesztik jelentőségüket. Istentől kaphatunk örök életet, Tőle kaptunk családot, életet, barátokat, gondolatokat és minden mást, ami fontos számunkra. A fejemben tehát elég egyértelmű, hogy a legfontosabb mégis Isten, hiszen nélküle semmim sincs. Azonban aggódnék, hogy a válaszom csak üres beszéd…

Neked mi a legfontosabb dolog az életedben? És mennyi időt szánsz erre naponta?

Akkor lehet valami a legfontosabb az életedben, ha valóban foglalkozol is vele. Ha időt szánsz rá. Minőségi időt és energiát is. Ha sokszor kattog rajta az agyad. Ha szeretsz róla beszélni és tenni akarsz érte.

Tele van a napirendünk fontos és kevésbé fontos, sürgős és hosszú távú célokkal. A baj az szokott lenni, hogy a sürgős feladatokat legtöbbször a fontosak elé helyezzük. Az én listámon szerepelni szokott például, hogy tegyek be egy mosást, főzzek valamit és az is, hogy írjam meg a szakdolgozatomat. Mivel a mosás körülbelül tíz percemet veszi el, és sürgős is, ezért általában azzal és még tíz hasonló jelentőségű feladattal kezdem a napom, a végén pedig nem jut időm a szakdolgozatommal foglalkozni, ami sokkal fontosabb lenne.

Ugyanígy vagyunk az élet nagyobb feladataival is. A mosás, főzés és szakdolgozatírás viszonylag sürgős teendői mellé odaírhatnám azt is, hogy tenni valamit hálából Istenért, segíteni valakin, valamilyen módon építeni Isten országát. Csakhogy lehet, hogy akkor is előbb a mosáshoz és a főzéshez látnék hozzá, mert Isten országát építeni még ráérek.

Tanuljunk meg szelektálni a fontos és a sürgős feladataink között, és kezdjük a napunkat azzal, hogy teszünk egy kis lépést a fontos célok felé!

Molnár-Kovács Dorka

[1] Itt a videó, jó hosszú:

Szólj hozzá a bejegyzéshez!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .